Andi bebizonyítja, hogy igenis lehetséges új szakmát tanulni munka és kisgyerek mellett is, ami persze áldozattal jár, kitartás kell hozzá, de megéri.
– Honnan indultál, mi volt az eredeti szakmád? Mi vitt el a webdesign irányába?
Alapvetően pénzügyi területen/bankszektorban, vállalatfinanszírozási területen dolgozom már 15 éve. Szerencsére mindig változatos munkaköröm volt, korrekt munkáltatóval, kedves munkatársakkal és felettesekkel. Többükkel a mai napig baráti kapcsolatot ápolok. Sokrétű, komplex, felelősségteljes munkáim voltak és mindig rengeteg feladat illetve ügyfél között pörögtem. Szerettem szerződést írni, szerződéstervezetet véleményezni, tárgyaláson részt venni, vagy egyszerűen csak ajánlatot adni egy ügyfélnek betétlekötésre.
Amikor viszont itthon maradtam egy pici babával, nem voltam teljesen biztos benne, hogy vissza tudok majd menni az eredeti munkakörömbe. Abban sem voltam biztos, hogy egy teljes munkaidős állást be tudok-e majd vállalni a gyerkőc mellett. Sok kételyem volt a jövőt illetően.
Tehát ekkor – 4 évvel ezelőtt – kezdődött az én történetem, akkor múlt a kisfiam 1 éves. Sokat keresgéltem és rátaláltam az online tanulási lehetőségekre az interneten, utána már nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy tanulni kellene.
Mindig is szerettem volna „alkotni”, mert a pénzügy nem túl színes világ. Megvan a maga szépsége, de alapvetően száraz és nagyon szabályozott, a kreativitást szűk korlátok között tartja.
Amikor szembe jöttek velem a webdesign tanfolyamok hirdetései eleinte csak a hírlevelekre iratkoztam fel. Ámulva néztem a hallgatói munkákat, azt, hogy viszonylag rövid idő alatt milyen szintre lehet eljutni, mennyire szerteágazó ez a szakma. Kihasználtam a lehetőséget és benéztem a „nyílt napon” egy online tanulócsoportba, és minél több mindent láttam, olvastam, annál jobban érdekelt ez a forgatag.
Kifejezetten vonzott az is, hogy online formában lehet tanulni. Teljes értékű anya tudok maradni, miközben nem kell lemondanom a tanulásról és a fejlődésről. Nem tartottam kizártnak, hogy a végén egy teljesen új szakmával a kezemben, vállalkozóként térek vissza a munkaerőpiacra.
A webdesignban pedig benne van ez a lehetőség. Ráadásul úgy éreztem, hogy ez nagyon passzol hozzám 🙂 A horgolásról elég gyorsan elvonta a figyelmemet az a mérhetetlen sok és érdekes információ, tudás, ismeretanyag, ami a tanfolyamon várt rám.
Arra is vágytam, hogy a család, gyereknevelés, házimunka mellett legyen valami, ami „lekapcsol”, ami eltereli a figyelmemet a hétköznapi feladataimról. Legyen egy hobbim, amit imádok,használhassam az agyam, amíg otthon vagyok és gyereket nevelek, Amellett, hogy anyuka vagyok és feleség, legyen valami, ami csak én vagyok. Korábban ez a tánc volt, ami megadta nekem a tökéletes kikapcsolódás érzését és feltöltött. Most pedig az, ha a számítógép elé leülök, tervezek, alkotok, vagy grafikai anyagokat készítek.
– Ez nagyon jól hangzik. Viszont valóban lehet ilyen leterheltség mellett is tanulni?
Nem volt könnyű. Rendszeresen a kisfiam alvásidejében és éjszaka tanultam, dolgoztam, és dolgozom a mai napig.
Eleinte tudtam tartani a lépést a tanfolyam menetével, később azonban meg-megcsúsztam. A 3 hónapos tanfolyami modulok elvégzése néha kétszer, háromszor annyi időbe telt, így az 1 éves tanfolyam elvégzése inkább 1,5 évembe került. Voltak mélypontjaim. Többször voltam magam alatt, hogy nem haladok, vagy nem a kívánt tempóban haladok. Sokszor éreztem, hogy ez nagyon nehéz, de a családom támogatása, és Kata töretlen optimizmusa, energiája, lelkesedése átsegített ezeken a mélypontokon.
Eleinte csalódott voltam, amiért nem tudom tartani az elképzelt határidőket. Később rájöttem, hogy nézőpontot kell változtatnom. Bár az egyes napokon belül nagyon is korlátozott, hogy mennyi időt szánhatok a „hobbimra” , de ha hosszú távon nézzük, akkor a befektetett munkaórák összeadódnak, és ez megnyugtatott.
Ennek a varázslatos, teljesen új szakmának az elsajátítása tényleg hosszútávfutás.
Jelenleg részmunkaidőben visszatértem abba a pozícióba, ahonnan anyasági szabadságra mentem, és mellette építgetem,erősítem a saját márkámat, éjszakai műszakban. A koronavírus idején egy kicsit még nehezebben megy a Webthinking szekere. Most a segítség is elapadt. Napközben az irodai munkámmal vagyok elfoglalva – home officeban -, a délután pedig a gyereké. Szóval ha bármit is alkotok, azt hétköznap az éj leple alatt tudom megtenni. Hétvégén a gyerekem napközbeni alvásidejét tudom kihasználni, és ezen kívül ha a férjem, vagy a család tud mentesíteni pár órára, akkor dolgozom.
Sokkal hatékonyabban használom ki az időt anyukaként. 2 óra is nagyon koncentrált tud lenni, ha éppen csak annyi áll a rendelkezésemre. Ez az összpontosított munkavégzés nagyon hasznos, ha épp egy konkrét megbízáson dolgozom, amivel határidőre végeznem kell. Ilyenkor nincs mentség. Nincs olyan, hogy cserbenhagy a kreativitásom. De persze a határidőt a körülményeim figyelembe vételével szabom meg (aztán a megrendelő vagy elfogadja, vagy nem). Szerencsére még nem volt olyan megbízásom, ami tegnapra kellett volna, tehát az is belefért, hogy szünetet tartsak a munkában, ha épp tényleg alábbhagy az alkotói kedv.
Részemről most a karantén alatt megtapasztaltam, milyen itthonról dolgozni, (persze napközben az irodai munkámat végeztem), és igazából nagyon tetszik. Bár nem egészen úgy képzeltem, hogy egy kis energiabomba ugrál és zajong egész nap körülöttem.
– Említetted a Webthinking márkanevet, ami nagyon kreatív és ötletes. Hogy alakítottad ki a márkádat, honnan érkeztek az első munkáid?
A saját márka ötletét is végső soron a WEBARTERY-nek, és Katának köszönhetem. Ő terelgetett úgy, hogy egy jól csengő saját márkanév kialakuljon, amire lehetett építeni egy arculatot.
Eredetileg úgy terveztem, hogy mire elkezdem készíteni a honlapomat, már lesznek referenciáim, amit ott bemutathatok. Mert egy portfólió oldal elég esetlenül nézne ki üresen…
Erre is nagyon jók voltak a tanfolyami házi feladatok. Számos grafikai anyagot, weboldal tervet kellett elkészítenünk a tanfolyam alatt és szerencsére több közülük nagyon is vállalható, mutatós lett, így felhasználható lett referenciaként az induláshoz.
A portfólió építésre további szuper lehetőség, ha az ember a „szájreklámra” épít. Ismerősöknek, barátoknak tervezek logót, névjegyet, szórólapot. Sőt, arra is volt példa, hogy egy kisvállalkozást (Vinka csendeskönyvek) kerestem meg – akiktől egy alkalommal vásároltam -, hogy szívesen frissítem a logójukat.
Miután jobban beleástam magam a szakma rejtelmeibe, elkezdtem más szemmel nézni a világot. Minden cég arculatát jobban megnézem. Lesem a cégtáblákat, logókat, hogy mennyire kreatívak, jópofák, ötletesek, mennyire vannak összhangban a „mondanivalóval”, a cég profiljával. Milyen technikával készültek, vagy hogy pl. egy plakát milyen elemekből áll, milyen betűkészleteket használtak a megvalósításnál. Egy honlap mennyire szép, az ott látott képanyag mennyire illeszkedik a designhoz. Egy webshopnál a vásárlási folyamat jól átlátható-e, mindig tudom-e követni, hol vagyok, könnyen el tudom-e érni a felhasználói fiókomat stb. Szóval megfertőződtem.
Néha eljátszom azzal a gondolattal is, hogy mi lett volna, ha engem kértek volna fel pl. az adott cég arculatának megtervezésére. Én milyen megoldást nyújtottam volna a megbízónak, vagy ha a jövőben engem kérnének fel, hogy gondoljam újra, akkor az hogyan nézne ki. Mert ahány tervező, annyiféle gondolat, ötlet.
Ezek a gondolatok jártak a fejemben, amikor – aki mer, az nyer alapon, (miután rendeltem Vinkától a kisfiam számára egy csendeskönyvet) – megkérdeztem a tulajdonost, Krisztát, hogy mit szólna, ha újragondolnánk cége logóját. Láttam, hogy egy egyszerű tipografikus logóval dolgozik, és úgy gondoltam, lehetne egy kicsit színesebb, érdekesebb, beszédesebb. Felajánlás volt, honorárium nélkül csináltam, gyakorlásnak szántam. Kriszta örült a lehetőségnek, így történt, hogy végül is elkészült a kisvállalkozása új logója. Értékes tapasztalat volt ügyfélkezelés szempontjából, és próbára tettem a kreativitásomat is, de, kihívásnak éltem meg.
– Ehhez már kellett egyfajta szakmai magabiztosság. Mit tekintesz jelen pillanatban sikernek?
A szárnypróbálgatásra az egyik legjobb lehetőség a pályázati oldalak használata (magyar: kreanod; külföldi: 99design). Ezek nagyon jó platformok, ahol megmérettetheti magát az ember, akár név nélkül. Nekem rendszerint magasra értékelt pályázataim voltak, átlagpontszámom 7,4 (10-ből). Shortlisten is volt már 3 anyagom, egy alkalommal pedig nyertem egy külföldi logópályázaton. Úgy gondolom, 15 pályázatból azért ez nem rossz arány. A pályázatok arra jók, hogy élesben kaphass visszajelzést a munkádról, amit később, a pályázat lezárultával a profi tervezők megoldásaival össze tudsz hasonlítani. Bár csalóka, mert az ízlés az nagyon egyéni, és nem biztos, hogy amit a tervező jónak ítél, az a megrendelőnek is éppúgy tetszik.
Nemrég jelent meg egy szakmai könyv, amelynek a borítóját én terveztem. Biztosan nem véletlen, hogy pont engem, aki pénzügyi területen tevékenykedik, ért az a megtiszteltetés, hogy elkészíthetem a Jogviszony-stratégia című könyv borítóját. Szörényi Mariannával, a könyv szerzőjével korábban nem ismertük egymást, de nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot, és jól tudtunk együtt dolgozni. Az ilyen munkákból rengeteget lehet tanulni és mondanom sem kell, hogy egy elégedett megrendelő boldogan ajánl később másoknak is.
Dolgoztam már be volt tanulótársnak is, aki jelenleg szabadúszóként tevékenykedik. Készítettem elő a nyomdai anyagokat egy induló vállalkozásnak és egy másik, fantasy témájú könyv borítójának koncepcióját a szerzővel és családjával együtt gondoltuk ki. Megtapasztaltam a csapat munkát is, amikor az ötletem hozzáadott értékként mások szakértelmével együtt jelenik meg egy alkotásban.
– Ez nagyon szépen hangzik! Mik a céljaid a jövőre nézve?
A tanulás tényleg arra jó, hogy megtudd, mihez van különleges képességed. Munka közben, az évek során, de már a tanfolyam alatt is kikristályosodik, kinek mihez van nagyobb tehetsége.
A célom, hogy saját márkámat kicsit jobban megismertessem az emberekkel, kiépítsek egy fix ügyfélkört, akiknek a bizalmát elnyerve csak hozzám forduljanak akár a weboldaluk elkészítését követő karbantartásáról legyen szó, akár egy roll-upról vagy bármilyen grafikai anyag tervezéséről. Ezen dolgozom jelenleg. Ezen kívül mostanában vannak/voltak kisebb megrendeléseim, logó-, névjegyek, szórólapok tervezése stb.. A weboldalamat SEO szempontból még fel kell turbóznom kicsit, ebben még van mit tanulnom. Célom, hogy szép honlapokat adhassak ki a kezeim közül.
Épp egy komolyabb webshop építése, teljes arculattervezési ajánlaton dolgozom. A tanulás viszont nem ért véget. Érdekel pl. hogy hogyan lehet animált logót készíteni, és a sitebuildinghez további UI/UX ismereteket szeretnék magamra szedni.
A továbbiakban, még egy jó darabig a család, a részmunkaidős állás és a szabadúszóként végzett webdesigneri munkák felállásban tudom elképzelni az életet.
Munkáim, amikre büszke vagyok
Saját arculatom és weboldalam: Webthinking.hu
Könyvborító
Könyvborító tervezés papír alapú kiadáshoz: Szörényi Marianna: Jogviszony-stratégia, a hozzá tartozó infografikákkal és egy 2020-as TB-naptárral, amit a könyvhöz lehet ajándékba megkapni.