A vállalkozóvá válás önmagában is nagyon sok munkával, bizonytalansággal és kétségekkel jár. Az alkalmazotti létből való kilépést akár több éven át is fontolgatja az ember, hiszen olyan kockázatot vállalunk ezzel, ami az egész család életére kihat. Gyakori, hogy egy hosszabb átmeneti időszakban a régi életformába próbáljuk meg hobbiként, vagy másodállásként beilleszteni az új tevékenységeket, vagy éppen a tanulást. Amikor a döntés megszületik, rengeteg teendő vár ránk a vállalkozási forma kialakításától kezdve a működési folyamatok megtervezéséig. Már önmagában a munka terhelés is nagy, de ezen felül emberileg, lelkileg is alkalmazkodnunk kell az új szituációhoz. A legtöbb embernek valamilyen formában gondot okoz ez az átállás. Vállalkozónak lenni nem csak azt jelenti, hogy a fizetés nem érkezik meg automatikusan a bankszámlára, hanem egy sajátos attitűd, az élethez való felelősebb hozzáállást is kikényszerít.
VIDEÓ – Az énmárkaépítés pszichés gátjai
Az egyik Knapek Éva által javasolt módszer a miértek tudatosítása. A nagy terhelés mellett, a hétköznapok szorításában elveszítjük szem elől az eredeti motivációkat. A már elért eredményeket gyakran készpénznek tekintjük, beépül a normál elvárásainkba, és nem éljük át nyereségként vagy elért célként. Ha miérteket sikerül megfogalmazni, akkor akár motivációs poszterként is érdemes a kezünk ügyében tartani őket, mert segít a kiégés elkerülésében, ha újra és újra át tudjuk érezni ezeket a távlati célokat.
Önbizalom, reális önértékelés, imposztor szindróma
Aki a saját tanult szakmájában dolgozik, annak az önértékelését egy hivatalos iskola és a munkahely presztízse is megtámogatja. Azonban vállalkozóként nem csak olyan tevékenységet végzünk, amit az egyetemen tanultunk, hanem gyakran autodidakta, vagy gyakorlati úton elsajátított készségeket is dolgoztatunk. Az is lehet, hogy más munkaerejének segítségével alakítjuk ki a szolgáltatásokat, és a folyamatokat nekünk kell kitalálni. A minőség nem lesz rögtön világszínvonalú, a márka presztízsét pedig nekünk kell apránként felépíteni. Ezért sokkal nehezebb vállalkozói szituációban a reális önértékelés kialakítása és megtartása.
Olyan feladatokat látunk el, olyan készségeket használunk, amiben még nincs tapasztalatunk, és felnőttként kezdővé válni sok más területen is elbizonytalaníthat. A perfekcionizmus ebben a közegben az egyik legkárosabb tulajdonsággá válhat, rémisztő belső ellenségként állandó kételyeket támaszthat és elvonja az energiát a valódi feladatoktól. A vállalkozás szempontjából rengeteg hátrány származhat abból, ha a tökéletes megoldást hajszolva elhalasztódik a megvalósítás. Egy működő rendszer sokkal többet ér, mint egy tökéletes.
Kreatív területeken gyakori az imposztor szindróma is, amikor folyamatosan úgy érezzük, hogy nem vagyunk erre a pozícióra valóak, mások sokkal jobbak nálunk, és nincs létjogosultságunk az adott területen. A szakember tud abban segíteni, hogy kivel érdemes összehasonlítani magunkat és léteznek módszerek arra is, hogy irigység helyett inspirációként éljük meg a versenyhelyzeteket. Éva programjában megvilágítja, honnan ered az önbizalom, és hogyan növelhető tartósan. A beszélgetésben is elhangzik az egyik nagyon hatékony módszer: a megvalósított gyakorlati feladatok, a kis sikerek átélése lehet az önbizalom egyik tartó oszlopa.
Reziliencia, megküzdő képesség, stresszkezelés
A reziliencia és a stressztűrő képesség minden ember életében nagyon fontos a kritikus helyzetekben, hiszen segítségükkel tudjuk visszanyerni az egyensúlyt a belső derűt. A megküzdő képesség a vállalkozásból eredő konfliktusos helyzetek elviselésében, az új problémák megoldásában is fontos szerepet játszik. Knapek Éva hangsúlyozza a beszélgetésben, hogy a nehéz helyzetek nem kerülhetőek ki, a stressz nem szüntethető meg. Nem az a megoldás, hogy ezek elkerülésére törekszünk. Vállalkozóként fel kell vállalni, hogy lesznek az úton olyan korszakok, amikor nem érezzük jól magunkat. Azonban, ha tudatosan kezeljük a stresszt, oldjuk a feszültséget, akkor rövidebb idő alatt, kevesebb károsodással lehetünk túl az ilyen helyzeteken.
Hibázás, kudarc, szégyen, negatív visszajelzések
A személyes márka szorosan összefonódik a személyiségünkkel, így egy hiba, vagy egy kudarc sokkal erősebb érzelmi reakciót válthat ki. Amíg alkalmazottként egy tévedésünket csak 2-3 munkatárs látja, addig az online térben több ezer tanúja lehet egy helyesírási hibának, és egy elégedetlen ügyfél véleménye nagyban befolyásolhatja a márkánkról kialakult képet. A hibázás utáni viselkedésünk, a kommunikációs technikák tanulhatóak, és ha elfogadjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek, le lehet korlátozni a negatív érzéseket, a szégyent. Nagyon hasznos hozzáállás, ha a hiba észlelése után mindent megteszünk, hogy még egyszer ne alakulhasson ki hasonló helyzet. Ezzel egyre inkább hibamentessé tesszük a rendszereinket.
A határok megtartása
Az egyik legnagyobb konfliktus forrás a határok megvédése körül szokott kialakulni. Alkalmazottként sok esetben ezeket a csatákat a projektvezető, az értékesítő, vagy az ügyfélszolgálat vívja meg. Vállalkozóként azonban nincs ilyen apparátusunk, az induláskor nekünk kell szembenézni minden konfliktussal. Ezek szólhatnak az áralkuról, az újabb és újabb módosítási kérelmekről, az időbeosztásunk tiszteletben tartásáról, vagy a döntések hatóköréről is. Meg kell védeni a határokat a konkurenciával, az alvállalkozóinkkal, a megrendelőinkkel és sok esetben a saját munkatársainkkal vagy családunkkal szemben is.
Bakonyi Viktória restaurátorból lett webdesigner
Honnan érkeztél, milyen márkát építesz jelenleg?
Bakonyi Viktória vagyok és egészen pár évvel ezelőttig restaurátorként dolgoztam múzeumokban. Izgalmas, változatos munka volt, de egy idő után azt éreztem, hogy túl sok benne a kötöttség. Egy korábban, valaki által megalkotott tárgyat kellett minden esetben az eredetihez hasonló anyagokkal, technikákkal „megjavítani”, betartva az etikai szabályokat. Két Lányom születése után nagyobb szabadságra vágytam, mind a hétköznapi életben, mind a munkában, hiszen anyaként a családi logisztika már nem egyszerű feladat.
A váltás lehetőségét a harmadik Kislányom születése hozta. A férjem bátorítására hátat fordítottam a múzeumi, restaurátori munkának és a Főállású Anya szerepem mellett építgetni kezdtem a Kreativiki néven futó vállalkozásomat.
Mi volt az a három legnagyobb akadály, amivel a pályaváltás során szembe kellett nézned?
A legnagyobb és legnehezebb feladat számomra – még mindig – a családra és a munkára/tanulásra fordítandó idő és energia egyensúlyban tartása. Az itthonról dolgozásnak számtalan előnye van, de a „fejekben” ott lebeg a „Te úgyis otthon vagy” gondolat, ami elvárások hadát zúdítja rám…Nehéz úgy elmélyülten alkotni, hogy félóránként fel kell állnom, mert „csomag jött”, „főzni kéne valamit, mert mindjárt dél”, „uhhh, vinni kell a gyerekeket ide-oda, délutáni különórákra”…stb.
Restaurátorként az évek alatt kialakult egy szakmai identitásom, jól működő munkakapcsolatokat építettem ki, sok tapasztalatot gyűjtöttem, kialakítottam egy számomra megfelelő rutint. Ezeket most egy teljesen más területen kell a nulláról felépítenem. Az elindulásban sokat segített a karácsonyi WEBARTERY csapattalálkozó, mert a személyes kontaktus révén tudtam olyan ismeretségeket megalapozni, amik mostanra barátsággá, támogató szakmai közeggé nőtték ki magukat.
Az önértékelésemmel komoly gondjaim voltak/vannak, ezáltal a közösségi médiában és mások előtt való megmutatkozás is nehezemre esett. Már régebb óta járok személyiségfejlesztésre, dolgozom magamon, így lassacskán, de egyre bátrabban sikerül megugranom ezt az akadályt. Az idei évem legnagyobb feladata a különböző internetes felületeken való megjelenésem összehangolása, egységes, modern design kialakítása, ami reményem szerint számomra belső összeszedettséget és a Kreativiki márkának szilárd alapot fog adni.
Mi volt az a konkrét indok, vagy érzés, ami miatt végül jelentkeztél erre a programra? Miért pont most?
Érdekes egybeesés, hogy éppen egy elég mély lelki-, identitásbeli válságban voltam, amikor megnéztem a Knapek Évával készített beszélgetésed. Azt éreztem, hogy ez a kurzus megadhatja a válaszokat a pályaváltással, vállalkozásépítéssel kapcsolatban előjött kérdéseimre és felvértezhet gyakorlatias megoldásokkal a felmerülő problémákkal szemben. Éppen a kurzus felénél járunk, de már most rengeteg mindent másképp látok, szépen rajzolódik a kép előttem, hogy mivel és hogyan szeretnék foglalkozni a vállalkozásomban; egyre magabiztosabb és bátrabb vagyok.
Mi volt eddig a legnagyobb felismerésed a program során?
Nagyon úgy látom, hogy egy vállalkozás sikeréhez a legfontosabb tényező a reális, őszinteségen alapuló önismeret. Tisztában kell lennünk az erősségeinkkel és a gyengeségeinkkel egyaránt, hogy az előbbire támaszkodhassunk, az utóbbit pedig folyamatosan fejlesszük. Ha ez a két tényező működik, könnyebben sikerre vihetjük a vállalkozásunkat és az életünket boldogabbá tehetjük. Saját magunk elfogadása mellett a megbízóink, vásárlóink elfogadása és tiszteletben tartása is elengedhetetlen. Fontos a bennünket körülvevő, támogató közeg, a pozitív kapcsolódás a szakmában jelenlévő társakkal. Ahogy Te is sokszor hangsúlyozod; nem kell minden munkafolyamathoz egyformán kitűnően értenünk és szenvedni a vállalásainkban. Sokkal fontosabb, hogy meglássuk egymásban, hogy kinek mi az erős oldala és összedolgozva segítsük egymást.
Örökölt hiedelmek, belső gátak
Ha valami nehéz, akkor kézenfekvő módon mindig lehet valamilyen külső okot találni a háttérben. Knapek Éva azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy az önkorlátozó hiedelmeink legalább annyira hátráltathatnak, mint mondjuk a bonyolult vállalkozási szabályozás. Nem könnyű megtalálni, mik azok a családi örökségül hozott mondatok, szokások vagy magatartásformák, amelyek akadályozhatnak a mindennapi életünkben. Gyakran a sikerhez, a kudarchoz, a pénzhez való viszonyunk mögött a szüleink harcai, problémái állnak, és még érdekesebb kérdés, hogyan alakíthatóak, hogyan szakíthatóak meg ezek a sajátként megélt hiedelmek.
Mit fog szólni a környezetem?
És ha már a családnál tartunk. Egy ilyen horderejű változás a közvetlen környezetünket is érinteni fogja. Nem várható el, hogy minden barátunk és családtagunk állandó hurrá optimizmussal támogasson minket. És nem is fogják ezt megtenni 🙂 Minden változás ellenállást vált ki a környezetből, ezért nem megsértődni kell, hanem akár kommunikációs paneleket kialakítani, amivel konfliktusmentesebben közölhetőek az új igényeink. Érdemes azt is tudatosítani, hogy kinek a véleményét tekintjük relevánsnak. A 80 éves nagybácsi, vagy egy állami hivatalban dolgozó unokatestvér vállalkozásokról kialakított képének nem biztos, hogy meg kell felelni.
Magánélet megmutatása
A személyes márka építés során nem csak a szakértelem kap nyilvánosságot, de a teljes életünk, akár a testalkatunk is a kirakatba kerül. Egyáltalán nem magától értetődő, hogy mennyit mutassunk meg magunkból, arról nem is beszélve, hogy a családunk sem biztos, hogy kérni fog ebből a népszerűségből. Webdesignerként például érdekes lehet, ha filmrajongó vagyok. Vállalkozó anyukaként lehet, hogy a család-munka egyensúlyról is szeretnék kommunikálni, de egy kamasz gyerek már biztosan nem akar szerepelni a szülők céges profiljában. Általában is érdekes kérdés a határ meghúzása a személyes márka és a személyiség között. Sok esetben a márka örököl bizonyos személyiség tulajdonságokat, és nem feltétlenül lehet hitelesen felépíteni egy gyökeresen eltérő vonásokkal rendelkező márkát.
Az önazonosság és bizonyos dolgok elrejtése is okozhat belső konfliktust. Mi számít hazugságnak, hogyan „szerkesszük” az önmagunkról kialakuló képet. Ennek csak egy aspektusa, hogy mennyire tudjuk elfogadni a saját arcunkat, korunkat vagy testalkatunkat, mennyire retusáljuk a portré fotóinkat. Sokkal izgalmasabb, hogy például a belső küzdelmeket, harcokat vagy éppen hibákat felvállaljuk-e. Mérgezővé is válhat az állandó szereplés, a „kifelé élés”, mert ha nem húzzuk meg az egészséges határokat, akkor a magánéletünket is a személyes márka által diktált szerep fogja meghatározni.
Pénz – avagy mennyit ér a munkám
A pénzzel kapcsolatos problémák mögött sok esetben mélyebb okok húzódnak meg. A családi hiedelmek, öröklött magatartásformák is akadályozhatnak. Ha valakinek úgy telt a gyerekkora, hogy gondot okozott a család megélhetése, akkor nehéz elképzelni, hogy lehetnek egészen más motivációjú vásárlók, akik a prémium minőségért, vagy a VIP életérzésért fizetnek. Önbizalomhiány is állhat mögötte, ha valaki nem tudja érvényesíteni a munkája valódi értékének megfelelő árát. Vannak objektív árazási technikák, a konkurencia kutatása, az ügyfélnek adott érték számszerűsítése segíthetnek, de sok esetben a belső gátak miatt találunk valamilyen kibúvót: „az én iparágamban ezt nem lehet érvényesíteni”, „vidéken nem fogják ezt kifizetni”, „én még kezdő vagyok”, „nem fogadhatom el egy négy gyerekes családtól”, és még sorolhatnám a kifogásokat.
Az ilyen jellegű dilemmákban sokféle segítséget kaphatunk. A Mentor, coach vagy oktató blogbejegyzésben háromféle segítő szakmát hasonlítunk össze, de a témára szakosodott pszichológus is sokat tehet azért, hogy ez a korszak kevesebb rossz érzést hozzon, és minél inkább a sikerekre lehessen összpontosítani. A WEBARTERY mentori programjában ezekkel a lelki tényezőkkel is foglalkozunk, miközben felépítjük a személyes márkaépítés eszköztárát is. A portfóliódat olyan szintre hozzuk, ami megteremti a munkavállalás lehetőségét, és megalapozza az önbizalmadat, a konzultációkkal pedig az egyéni élethelyzetedhez tudjuk igazítani a tanfolyami témaköröket és feladatokat.