Kezdjük a hozzávalókkal. Szükségünk lesz egy ülő alakra, egy bútordarabra, amibe bele tud ülni, egy padlóra és egy falra, valamint egy hangulatos lámpára, ami megbolondítja kicsit a fényviszonyokat. Nem kell ugyanazokkal a képekkel dolgoznod. Sokkal izgalmasabb egy saját enteriőrbe helyezett, más hangulatú képet létrehozni a megmutatott technikák segítségével. A tutorialban használt képek ingyenes képmegosztó oldalakról származnak, és csak tanulási célra lettek felhasználva.
A modell
A lámpa
A fotel
A padló
A szegőléc
A tapéta
A lámpa lánca
Azt javaslom, hogy a videók megnézése után olvasd el a tippeket, mert a kettő együtt lesz igazán értelmezhető. A tutorial feltételezi, hogy tisztában vagy az alapvető Photoshop fogalmakkal (azaz, tudod, mi az a kijelölés, maszkolás, a szín- és fénykorrekció, ismered az ecseteket, és a rétegmaszkokat.)
1
Kivágás a háttérből
TIPP1 – Bonyolult formájú alakzat kijelölése
Hacsak nem sokszögű alakzatról van szó, érdemesebb a Pen Tool-t, vagy a Brush Tool-t használni.
+
Utóbbi esetében a Q gyorsbillentyű lenyomása után a gyorsmaszkban én azt szeretem kifesteni vörösre, amire szükségem lesz a képből.
+
Kijelölés befejezése után ismét Q billentyűvel kilépünk a gyorsmaszkból, aztán hozzáadva egy rétegmaszkot pont az fog eltűnni, amire szükségünk lenne, de a Ctrl+I funkcióval megfordítjuk a maszk színvilágát, így csak az válik láthatóvá, amire szükség lesz a folytatáshoz.
TIPP2 – Haj kijelölése
Ha minél hajszálpontosabb kijelölést akarunk elérni, akkor az első körbevágáskor hagyjunk némi hátteret a frizura körül, majd a körbevágott modell fejét másoljuk át egy új rétegre, majd ismét a Q billentyűvel lépjünk be a gyorsmaszkba.
+
Ügyeljünk rá, hogy fessük be a modell fejét nagyon közel a frizura határvonalához, de ne lógjunk túl rajta!
+
Ha megvagyunk, lépjünk ki a gyorsmaszkból, Shift+Ctrl+I kombinációval fordítsuk meg a kijelölésünket, majd válasszuk ki a Selection Tool-t, majd felül válasszuk ki a Kijelölés és maszkolás funkciót.
+
Kapcsoljuk be az intelligens sugár funkciót, majd a nézetet váltsuk át fekete-fehérre, és a sugár mennyiségének változtatásával szemmértékre határozzuk meg, hogy mikor lesz a fehér színű kijelölésünk mikor lesz kellőképpen „szőrös” vagy „hajszálas”.
+
Ha finomítani akarunk az eredményen, akkor a nézetet váltsuk át átfedésre, és a baloldalon a gyorskijelölő eszközt használva hozzáadhatunk a kijelölésünkhöz, vagy elvehetünk belőle, ha úgy kívánjuk.
+
A kimeneti beállításnál a kimenet helyénél válasszuk az „új réteg rétegmaszkkal” opciót, hogy ha még mindig akarunk rajta finomítgatni, akkor rétegmaszkon feketével/fehérrel festegetve információ veszteség nélkül megtehetjük. Viszont azon a rétegen, amelyikről lemásoltuk a modell fejét, töröljük ki a haj körüli korábban meghagyott hátteret!
TIPP3 – Transzformálás
Ha valamit át akarunk méretezni, érdemes először intelligens objektummá alakítani (jobb klikk a rétegen, Konvertálás intelligens objektummá /Convert to smart object ), hogy ha később mégis változtatnánk a méretén, vagy módosítanánk a formáján, akkor ezt szintén adatveszteség nélkül csinálhassuk.
+
A szék formálásakor, és a modell székbe helyezésekor a Ctrl+T billentyű parancs után csak szabad szemmel, vagy a képernyő bal felső szegmenségeb a százalékos beállítások során állítsuk be, hogy milyen méretben van szükségünk az objektumainkra.
2
Tapéta, padló és lámpa behelyezése
TIPP4 – Padló létrehozása és perspektivikus elhelyezése
Jelen esetben túl kicsi padló áll rendelkezésre, de ha nem akarunk túl nagy méretű járólapokat látni a végterméken, akkor érdemes meglévő padlómintánkat sokszorozni.
+
A Ctrl+J kombinációval sokszorozhatjuk az eredeti réteget, és a másolatokat tükrözhetjük, forgathatjuk kedvünk szerint, a lényeg, hogy ne látszódjon, hogy bizonyos közönként ugyanaz a minta ismétlődik!
+
Ha már elég nagy lett az újonnan kialakított padlónk, Ctrl+E paranccsal olvasszuk össze a rétegeket, majd másoljuk át a munkaprojektünkbe és sorrendileg helyezzük a modell és a szék rétege alá.
+
Ctrl+T kombinációval kezdjük el a szabad alakítást, majd a méretezés, a perspektíva, és a torzítás használatával szemmértékre igyekezzünk minél jobban eltalálni a megfelelő nézőpontot a padló perspektívájának.
TIPP5 – Lámpa létrehozása
Míg a lámpa lényegi részét a gyorsmaszkkal jelöltem ki és vágtam körbe, addig a láncos részét a Sokszög lasszóval jelöltem ki.
+
Először körbe jelöltem a külső határvonalain, majd az Alt billentyű folyamatos nyomva tartásával a belső fehér részeket ugyanezzel az eszközzel kivontam a kijelölésemből, így csak maga a lánc marad meg a kijelölésben.
+
Jelen állapotában a sötétebb része esne közelebb a lámpához, ami viszont a képen pont világít, így függőlegesen tükrözve a láncot a világosabb része kerül alulra, közelebb a fényforráshoz, amitől máris hihetőbbnek néz ki.
3
Fények és árnyékok
TIPP6 – Lámpafény vetülése a padlóra
Egy viszonylag nagyméretű lágy ecsettel fessünk egy fényfoltot, aminek a színét a lámpának egy világosabb régiójából kölcsönözzük a Pipetta eszközzel.
+
Ha megvan a foltunk, torzítsuk ezt is olyan perspektívába, mint a padlót, majd a méretezéssel döntsük el, hogy mekkora vetületet akarunk a padlón látni.
+
Gauss életlenítéssel mossuk el ezt a foltot, ezáltal még lágyabb lesz az éle és némiképp áttetsző, a beállított sugármennyiségtől függ.
+
Ha még így is túl élénk és erős a színe a fényfoltunknak, akkor az átlátszóságát csökkentsük.
TIPP7 – Szegélyléc árnyékolása
Hozzunk létre egy üres réteget a szegélyléc rétege alatt, és lány fekete ecsettel fessünk úgy egy vízszintes csíkot, hogy némi fekete kilógjon a szegélyléc alatt és felett.
+
Ha túl kevésnek véljük, akkor Gauss életlenítéssel tudunk változtatni az elmosottságán, ha viszont túl sok lenne, akkor lágy vagy közepesen lágy radírral tudunk lefaragni belőle.
+
Ahhoz, hogy a szegélylécet is árnyaljuk, hozzunk létre egy üres réteget ezúttal a szegélyléc rétege fölött, Alt billentyű lenyomása közben kattintsunk e két réteg közé, ezáltal a felső réteg a szegélylécnek lesz egy vágómaszkja.
+
Ezen a vágómaszkon szintén lágy és fekete ecsetet használva fessünk bele óvatosan a szegélylécbe alul és felül is. Ha túl sok lenne, akkor vagy Gauss életlenítéssel, vagy az átlátszóság állításával tudunk rajta korrigálni, ízlés kérdése.
TIPP8 – Kárpit átszínezése
A kárpit kijelölésének leggyorsabb módja talán a Kijelölés -> Színtartomány. Ebben minél részletgazdagabban kijelöljük a zöld kárpitot, és ha a program is úgy akarja, akkor csak azt fogja nekünk kijelölni.
+
Én viszont maradok a gyorsmaszkos megoldásnál, úgyhogy nyissuk meg a szék intelligens objektumát (dupla kattintással), majd a már leírt módon pirossal jelöljük ki a kárpitot, de én néhol a szegecseket is bevonom a kijelölésbe, azokat utólag kiradírozom, hogy ne fessem át őket.
+
Ha kész vagyunk, lépjünk ki a gyorsmaszkból, Shift+Ctrl+I kombinációval fordítsuk meg a kijelölést, és Ctrl+J-vel másoljuk le a kijelölt kárpitot.
+
Hozzunk létre egy korrekciós réteget, a Színegyensúlyt, Alt+kattintással ezt is alakítsuk vágómaszkká, ha azt akarjuk, hogy ez a réteg csak a lemásolt kárpitra tegye meg a hatását.
A Színegyensúllyal pedig addig módosítsunk a csúszkákon, amíg el nem érjük velük legszimpatikusabb vörös színt.
+
Ha megvagyunk, Ctrl+S kombinációval mentsük el ezt az intelligens objektumot, amit ezután bezárhatunk, és a projektünkön láthatjuk, hogy ott is átszíneződött a szék kárpitja.
TIPP9 – Háttér, padló és szegélyléc árnyékolása
Mindhárom esetben hozzunk létre fölöttük egy-egy újabb vágómaszkot, majd egy nagy és lágy fekete ecsettel fessünk rá a vágómaszkra úgy, hogy a lámpa elképzelt auráját érintetlenül hagyjuk. Ha túl éles lett az így festett árnyék határa, Gauss életlenítéssel finomíthatunk rajta.
+
A vágómaszk Keverési módját (Blending mode) állítsuk lágyfényre (Soft light), ha ez túl lágy árnyékot eredményezne, Ctrl+J-vel duplikáljuk ezt a vágómaszkot. Ha viszont így túl erős, akkor ennek az átlátszóságából vegyünk lejjebb.
TIPP10 – A modellen visszatükröződő fények és árnyékok
Itt több vágómaszkot létrehozni a modellünk fölött. Mivel jobbról kapja a fényt, ezért a fényhez közelebbi oldalát és/vagy testrészeit egy világosabb színt választva egy nagyon nagy és lágy ecsettel finoman fessük be világosra.
+
Ahol már túlcsúszik a világos szín egy árnyékosabb vagy más okból nem kívánt oldalra, ott lágy radírral radírozzunk, ha meg túl erős ez a rá vetülő fény, akkor az átfedettségét csökkentsük.
+
Egy másik rétegmaszkon fessünk feketével árnyékokat. Ezen a képen a szék egy kisebb árnyékot vet a lány oldalán, ott nagy és lágy fekete ecsettel fessünk, ott lehet több a fekete mennyisége, mert fizikailag nem sok fény juthat oda.
+
Ahol a széket fogja, a keze alatt szintén kell némi árnyéknak lennie, ám itt a keze és a támla közel van egymáshoz, ezért a széken csak kis távolságú és keményebb élű ecsettel fessünk árnyékot.
+
A combja és a szék párnája szintén ver egymásra némi árnyékot, oda is lágy ecsettel kell festeni árnyékot, ennek kell, hogy legyen áttetszősége.
+
Ám ettől még nem lesz teljesen „odavarázsolva” a székre, hisz ha rajta ül a széken, akkor kettejük találkozási pontjánál erős árnyéknak kell ottlennie. Így egy újabb vágómaszkon keményebb élű és élénkebb fekete ecsettel még egy árnyékot kell festeni a combjára, de ezzel nem szabad mélyen rámenni a lábára, épphogy csak érintenie kell!
+
A modell alá is kell árnyékokat festenünk, hogy ezzel térben is elhelyezzük őt a képen, illetve a fotelben. Hozzunk létre a modell alatt egy új üres réteget, és hasonló elven, mint az előbb, élénkebb és félig-meddig keményebb élű fekete ecsettel fessünk alá árnyékokat, ami ne nagyon fusson ki alóla! Ha túl erős lett, átfedettség változtatásával visszavehetünk rajta.
+
Viszont a modell fényerőssége és kontrasztja még nem felel meg a képet megteremtett környezeti adottságoknak, és színben sem felel még meg.
+
Így hozzunk létre fölötte egy korrekciós réteget, legyen ez a Színegyensúly, amit Alt+kattintással változtassunk vágómaszkká. Először változtassuk a középső tónusokat, majd az árnyékokat és végül a csúcsfényeket. Ez egyéni ízlés kérdése, hogy melyik szemnek melyik színbeállítás tetszik a legjobban, ha van rá mód, ilyet sötét környezetben csináljunk, hogy a minket körülvevő fényviszonyok ne befolyásolják a szemünk szín- és fényérzékelését, s ezáltal esetleg a képen fals beállításokat végezzünk. Én enyhén a vörös, a bíbor és sárga felé toltam a színeket, persze nem mindig, árnyékoknak például a sötétkék jobban áll, mint a sárga.
+
A színek után pedig állítsuk be a fényeket és a kontrasztot, erre négy lehetőségünk van: Szintek, Görbék, Expozíció, Fényerősség/kontraszt. Nem mindig, de én többnyire a Szintek korrekciós réteget szoktam erre a célra használni, és szemmérték alapján válasszunk egy olyan beállítást, amitől a világosabb részek ne legyenek teljesen kiégetettek, a sötétek se legyenek még sötétebbek, mindkettő csak egy picivel legyen erősebb.
4
Utómunka, hangulat
TIPP11 – A szék és a modell közös árnyéka
Ahogy a videóban is elhangzik, én azt a megoldást követem egyelőre, hogy 3 részre osztom az árnyékot: egy közelebbi, élénkebb és élesebb határvonalú szakaszra; egy középsó, áttetszőbb, picit elmosottabb szakaszra; és egy távolabbi, még áttetszőbb, jobban elmosottabb szakaszra.
+
Miután lemásoltuk a széket és a modellt, majd egybeolvasztottuk a másolt rétegeket és befeketítettük, a Ctrl+T szabad alakítással méretezzük, nyújtsuk, torzítsuk, hajlítsuk úgy, hogy a lámpához képest hihető irányban vetüljön rá a padlóra, majd a saroknál megtörve a falra is rávetüljön.
+
Valószínűleg nem lehet úgy alakítgatni, hogy az árnyékos szék- és modell lábak összetalálkozzanak a valós lábakkal, ez nem is baj, fekete ecsettel utólag odafesthetők.
+
Ha megvan a kész formája az árnyéknak, Ctrl+J-vel készítsünk belőle két másolatot, majd a két felső réteget egyelőre kapcsoljuk ki.
+
A legalsó árnyékréteg legyen a legközelebbi szakasz, Gauss életlenítéssel csak egy picit életlenítsünk rajta, hogy mégse legyenek tűéles határvonalai. Láthatóságnak pedig olyan 80% körüli értéket javaslok, ki mennyit lát jónak. Adjuk ennek a rétegnek egy rétegmaszkot, majd nagy és lágy fekete ecsettel fessük ki az árnyéknak felső kétharmad részét.
+
A következő lépésben csak a középső árnyékrétegre lesz szükségünk. Gauss életlenítéssel ennek adjunk nagyobb elmosódottságot, és a láthatóságát 50-70% közé lőjjük be. Adjunk ennek is egy rétegmaszkot, most visszakapcsolhatjuk az alsó árnyékréteget és a segítségével a középső rétegen fekete lágy ecsettel fessük ki az árnyék alsó egyharmad részét. Vigyázzunk, és törekedjünk a folyamatos átmenetiségre, különben olyan lesz a végeredmény, mintha lenne egy sötétebb vagy világosabb csík az árnyékunkban! A felső egyharmad részt szemmérték alapján szintén fessük ki a rétegmaszkon feketével.
+
Az előbbi két réteget bekapcsolva hagyhatjuk, de most kapcsoljuk be a legfelső árnyékréteget is. Gauss életlenítéssel ezt még jobban mossuk el, majd a láthatóságát vegyük le 50% alá, de ne legyen alig látható! Adjunk ennek is egy rétegmaszkot és lágy fekete ecsettel az alsó két réteg segítségével ugyanúgy csíkmentesen fessük ki az alsó kétharmad részét.
+
Ha kész vagy a folyamatosan halványuló árnyékunk, Ctrl+E kombinációval olvasszuk őket egybe. Ha még nem vagyunk teljesen elégedett az árnyékunk élénkségével, akkor adhatunk ennek is egy rétegmaszkot, és vagy egy nagy lágy, különböző szürke árnyalatú ecsettel módosítunk rajta, vagy (és inkább ezt javaslom) a Gradient Tool, vagyis a Színátmenet eszközzel egy tetszőleges szürke és fehér átmenetet próbáljunk ki a rétegmaszkon.
TIPP12 – Utólagos javítások
Most, hogy már látjuk az összképet, ha valami nem tetszik rajta, ha elégedetlenek vagyunk vele, ne ódzkodjunk venni a fáradtságot, hogy javítsunk rajta, próbáljuk a legtöbbet kihozni az eredetileg elképzelésünkből!
+
Ha nem elég kontrasztos a modellünk, akkor az erre való korrekciós rétegekkel (Szintek, Görbék, Expozíció, Fényerősség/kontraszt) módosítsunk rajta. Vagy az eddig felhasznált réteg értékein változtassunk, vagy adjunk hozzá egy újabbat, vagy ha a szükség úgy kívánja, mindkettő.
+
Ha a modellünk színeivel nem vagyunk elégedettek, akkor a Színegyensúly korrekciós réteg értékein változtassunk, vagy a telítettségével növeljük vagy csökkentsük a színek erősségét (Vibrálás; Színezett/telítettség korrekciós rétegekkel).
+
Vagy ha az árnyékokkal nem vagyunk elégedettek, akkor festegessünk, vagy radírozzunk belőlük, élénkítsük vagy halványítsuk őket.
+
Ezek pepecselős és sokszor idegőrlő feladatok, de ha rendszeresen belebocsátkozunk ilyen kihívásokba, idővel meglesz hozzá a kellő türelmünk, s a kitartó jó munka meghozza a gyümölcsét!