Motivációs poszter angyalszárnyakkal

Ugye milyen érdekes mellékzöngét kap az idézet egy olyan képtől, ami nem akarja magát túlságosan komolyan venni? Még senkinek nem jutott eszébe eddig a hóangyal szárnyaira asszociálni Coco Chanel idézetéről.

Az ironikus vagy szellemes megközelítéseket nem szabad összekeverni a felszínességgel. Ez ugyanolyan lenne, mintha a minimalizmust fitymálnánk, mert az olyan "kevés". A kevés eszközt használó vagy játékos vizuális kommunikáció mögött is hatalmas és tudatos munka van, még akkor is, ha látszólag erőködésmentesnek látszik.

Ennek a poszternek a mesterkéletlen, vicces, kicsit extrém környezete éppúgy átadja az idézet gondolatiságát és mélységét, mint egy erősen kimódolt, részletgazdag ábrázolás. A hangsúly az egyén vállalásain van, a saját felelősségen, és a személyes elhatározáson. Bátorságot, merészséget kell gyűjtenünk, sőt be kell 'vállalnunk' sokmindent, hogy átlépjünk az akadályokon. Az a bizonyos plusz tartalom, amit Zoli üzen még nekünk, pedig az, hogy ezt jókedvűen is végcsinálhatod.

A szöveg és a kép egymáshoz jól viszonyulnak. A szöveg nem borítja fel a kép szimmetrikus egyensúlyát, mert a középtengelyre illeszkedik. Az ollóként kitárt lábak helyzete pedig szép teret alakít ki az idézetnek. A kompozíció képzeletbeli vonalai egy háromszöget írnak le, ami sokféle játékok tesz még lehetővé az elrendezésben.

A tipográfia nem akar hivalkodni a képen, inkább csak funkciót tölt be, az viszont fontos, hogy amikor fontcsaládot választotok a poszterhez, olyat keressetek, ami ismeri a magyar ékezetes betűket.