Az építőiparban, vagy az informatika területén már általánosnak tekinthető, hogy csak akkor kap fizetést valaki, ha van munka, és ha jól teljesít. De ma már művészek, orvosok, tanárok, könyvelők vagy éppen pszichológusok is dolgozhatnak projekt alapon. Egyre több az értelmiségi napszámos, akinek meg kell tanulnia az állandó bizonytalanság keretei között élni.

Csak azok a cégek képesek megfelelni a modern világ kihívásainak, akik maximálisan rugalmasak, ez a rugalmasság pedig azt jelenti, hogy pontosan annyi ideig dolgoztatnak valakit, ameddig a szaktudására szükség van. Az élesedő verseny, a költséghatékonyság rákényszeríti a cégeket a szakosodásra, egyre több tevékenységet szerveznek ki, és a lojalitás lassan múlt idejű fogalommá válik.

Csak a projekt alapú munka kifizetődő

Veres Tibor informatikai projektmenedzser egy szervezet átalakítás után döntött úgy, hogy szabadúszóként próbál meg érvényesülni. „Manapság már a munkahelyek sem jelentenek akkora biztonságot, viszont sok a kötöttség és a stressz. Ehhez képest nem láttam akkora kockázatnak az önállóságot. Mivel az állásom mellett is megkerestek munkával, mindig voltak ügyfeleim, így a régi referenciákra és kapcsolatokra építve indulhattam el.

Tisztában vagyok vele, hogy nehéz terepen mozgok, óriási a verseny. Ma nem a minőség számít, hanem az ár, és nagyon nehéz megfizettetni a nagy szakértelmet igénylő, minőségi munkát. A bevételek nem igazán tervezhetőek, és sok energiát kell fordítani az újabb projektek megnyerésére is. A vállalkozás elején a terhelést nehéz szabályozni, nem ritka, hogy egy problémát éjszaka oldok meg, vagy, hogy egy döntésen a hétvégén is rágódom. Ez az ára a függetlenségnek. Ugyanakkor rugalmas a munkaidőm, el tudok menni a gyerekekért, részt tudok venni a család életében. Van előttem perspektíva, saját magam állítom fel az elérendő célokat, és nem egy multi vezetője dönt a sorsomról, a jövőmről.”

Tibor projektmenedzserként is szívesebben dolgozik szabadúszókkal. Véleménye szerint manapság nem lehet egy vállalkozást a nulláról felépíteni a hagyományos módszerekkel, alkalmazottakkal és állandó irodával. „Csak a projekt alapú munka a kifizetődő. A külsősök rezsijét nem kell finanszírozni, rugalmasabbak és motiváltabbak, mint egy alkalmazott lenne, hiszen csak akkor kapnak fizetést, ha jól teljesítenek. Gyorsabban, hatékonyabban dolgoznak, és szakmailag is a maximumot kell nyújtaniuk.”

Munkahely, de másképp

Kevés olyan feladat van a piacon, ami egyetlen szakembert igényel. Már a potenciális ügyfelek feltérképezése, és megnyerése sem könnyű, ha az ember mögött nem áll egy értékesítési és egy marketing osztály teljes fegyverzetben. Egy szabadúszó hosszú távú sikere szempontjából azonban kritikus pont lehet az is, megtalálja-e azokat a munkatársakat, akikkel gördülékenyen képes együtt dolgozni, akiknek a szaktudása kiegészíti a sajátját.

A United Consult egy tizenhárom éves múltra visszatekintő, magyar tulajdonú tanácsadó cég, amelynek fő profilja vezetők és informatikai szakemberek közvetítése. Több, mint 120 tanácsadójuk dolgozik kihelyezve az ügyfeleknél, elsősorban telekommunikációs cégeknél és a bankszektorban. „Olyan speciális szaktudással rendelkező emberekkel dolgozunk együtt, akiknek a tudására csak korlátozott ideig van szüksége a cégeknek” – mondja Gertner Roland, a tanácsadó cég ügyvezetője. „Egy nagy rendszer bevezetése, vagy a törvényi, adózási környezet hirtelen változásai tipikusan ilyen helyzetet eredményeznek.”

Gertner Roland szerint nagyon sok előnye van ennek a konstrukciónak, és minden szereplő jobban jár, mintha alkalmazottakat foglalkoztatnának. „A mi embereink motiváltabbak, nagyobb hatékonysággal dolgoznak, összességében jobb minőségű munkát végeznek, ugyanis egy tanácsadó sorsa rövidtávon dől el. Egy alkalmazottnak lehetnek rossz napjai, akár még hibázhat is, hosszabb idő alatt kell bizonyítania. Egy külsős szakembernek azonban már az első héten fel kell tudni mutatnia valamit, és ha nem teljesít kielégítően a visszajelzés és a következmények nem maradnak el.”

A tanácsadók mögött komoly érdekérvényesítő erőt képvisel a tanácsadó cég, hiszen szabadúszóként sokkal nehezebb elsimítani egy konfliktust, vagy rendezni a vitás eseteket. „Talán még ennél is fontosabb azonban, hogy levesszük a szakemberek válláról a munka megszerzésével járó terheket, hiszen egyedül nagyon nehéz lenne a folyamatos munka-ellátottságot biztosítani. Sokszor teljes csapatot állítunk össze az ügyfeleink részére, így olyan projektekbe is bekerülhet valaki, amit egyedül esélye sem lett volna megpályázni” – mondja Gertner Roland.

Magányos farkasok

Az állandó teljesítménykényszer, az azonnali, folyamatos visszajelzések embert próbáló stresszt is jelenthetnek, nem véletlen, hogy sokan tartanak néhány hetes vagy hónapos szünetet két nagyobb projekt között. Minden megbízónál mások a munkamódszerek, a folyton változó környezethez való alkalmazkodás is sok energiát felemészt. Ugyanakkor ez a változatosság inspiráló is lehet, ébren tartja a kreativitást, és fejleszti a kommunikációs készséget.

Hagyományos értelemben nem beszélhetünk kollégákról, annak ellenére, hogy külsősök, és belső munkatársak ideiglenesen egy csapatot alkotnak. Gyakori, hogy a munka mindenkitől függetlenül, néhány egyeztető megbeszélés után akár otthon is elvégezhető. A skype, a közösségi oldalak, és az email feltalálása óta a nappaliban is lehet csapatban dolgozni, azonban hosszú távon ennek is jelentkezhetnek az árnyoldalai.

Kollégák is meg nem is

A LOFFICE stúdió hagyományos irodái mellett Budapesten elsőként kezdett el coworking irodát üzemeltetni. A közösségi munkateret kifejezetten azoknak néhány fős kis cégeknek, szabadúszóknak találták ki, akiknek nem lenne kifizetődő egy állandó iroda fenntartása, azonban akár az ügyfelekkel való találkozáshoz, akár az otthoni munkavégzéssel járó monotonitás megtöréséhez szükségük van valamilyen flexibilis megoldásra. Van, aki egyetlen délelőttöt tölt bent a héten, van, aki kiscsoportos nyelvórákat tart, de tárgyalások, prezentációk, sajtótájékoztatók is zajlanak a mozgatható falak között. „A 2009-ben elindított közösségi irodánk kialakításakor a rugalmasság volt az elsődleges szempont. Mobil tereket, könnyen mozgatható válaszfalakat alkalmaztunk, és kidolgoztunk egy innovatív bérleti rendszert, ami nem igényel hosszú távú elköteleződést a kis cégek részéről” – mondja Klementz Anna, a közösségi iroda egyik alapítója.

Nemcsak teljes informatikai és irodai infrastruktúrával támogatják a hozzájuk érkezőket, hanem olyan programokat is szerveznek, amelyek segítenek a vállalkozással járó nehézségek leküzdésében. Üzleti eseményeik a kapcsolatépítésben segítenek, és fejlődési lehetőséget biztosítanak a résztvevőknek, a kikapcsolódásról pedig kulturális rendezvények gondoskodnak. „Programjaink nagy része kifejezetten az itt dolgozók közösséggé válásában nyújtanak segítséget. Ennél az életformánál komoly gondot okoz az elszigetelődés. Itt egy asztalnál ülhet ügyvéd és grafikus, angol tanár és programozó, és bármilyen hihetetlen kollégaként kezdenek viselkedni. Megvitatják az esetleges döntési helyzeteket, visszajelzéseket adnak, vagy szakmai segítséget nyújtanak egymásnak. Az emberi és üzleti kapcsolatok szabadon alakulnak, még egyetlen konfliktust sem kellett elsimítanunk.”

Az inspiráló környezet, a szép terek, a modern eszközök az önbecsülésre is kihatnak, és annak is megvannak az előnyei, hogy az ügyfeleket nem a száradó ingek társaságában kell fogadni. A koncepciót 2010-ben az „Év Fiatal Vállalkozói” díjjal jutalmazták, az iroda gyors sikere pedig talán még az ötletgazda testvérpárt is meglepte.

Kényszervállalkozó vagy szabadúszó

Sok mindenen múlhat, hogy ezt a helyzetet miként éljük meg. Fontos lehet, hogy saját döntésünk alapján kerültünk bele, vagy külső kényszer hatására. „Ha hirtelen történt a változás, nem volt idő rá felkészülni, akkor az első reakció természetesen az ijedtség” – mondja Dr. Battonyai Tünde pszichiáter, életvezetési tanácsadó. „De a hozzáállásunk alakítható, fokozatosan megtanulhatjuk egyre komfortosabban érezni magunkat az eleinte szokatlan helyzetben. A szabadság felelősséggel jár. Nem hibáztathatunk másokat a kudarcokért és saját magunknak kell megküzdeni a sikerekért is. Céltudatosság, önismeret, reális ítélőképesség birtokában könnyebb lehetőségként megélni, hogy a magunk urai lettünk. Az álmokból kemény munka árán lesznek tervek, amelyeket aztán lépésenként végre lehet hajtani. Feladatként kellene tekinteni az új munkaszerzésre, lehetőségként megélni, hogy változtathatok a sorsomon, hatással lehetek a jövőmre.”

Pszichiáter szakértőnk szerint azonban a sikerbe nem lehet belesodródni. „Nagyon sok időt, energiát kell belefektetni, nem csak új ismereteket, hanem új viselkedésformákat is kell tanulni. Az érzelmi mélypontokat könnyebb átvészelni akkor, ha tisztában vagyunk vele, mik a hosszú távú céljaink, mik azok az értékek, amelyek miatt felvállaltuk ezt az életformát.”

Számomra az egyetlen családbarát megoldás

Nagy Éva Gizella, statikus mérnök 9 évig dolgozott alkalmazottként mielőtt a kisfia megszületett. „A pályakezdésem idejére estek a hatalmas építkezések, rengeteg volt a munka. Tudatosan akartam sok szakmai tapasztalatot szerezni mielőtt gyereket vállalok, ezért kerestem a kihívásokat. Ez volt az óriási csarnokok, a 65 lakásos lakóparkok, a plázák építésének ideje, és én csak a munkának éltem. Néha fárasztott ez a tempó, de tudtam, hogy a családalapítás után úgyis lassítani fogok, lélekben már készültem egy másfajta életmódra.”

Éva a gyes ideje alatt is besegített a férjének, de amikor három év után visszament félállásban dolgozni már nem találta a helyét. „Valójában sosem fért bele a munkám a négy órába, és folyamatos lelkiismeret furdalással küzdöttem. Már nem érdekeltek a plázák, a nagy kihívások, olyan életet szerettem volna élni, amelyben a család és a munka között egyensúlyt tudok teremteni. Végül a válsággal érkező leépítések előtt magamtól felmondtam és megcsináltam a szakmérnöki másoddiplomámat. Akkor már körvonalazódott előttem, hogy szabadúszóként szeretném folytatni, ennek a létformának minden előnyével és hátrányával együtt.”

Éva nem használja a hagyományos marketing eszközöket, mint mondja egy statikus megbízásakor a bizalom az elsődleges szempont. Az eddigi referenciák alapján, az elmúlt évtized kapcsolatrendszeréből érkezik a legtöbb megrendelése. „A sikerhez nagyon fontos az anyagi biztonság, a tartalékok. Finanszírozni kell tudni azokat a hónapokat is, amikor nincs munka a láthatáron. Egy induló vállalkozás még nem fog annyi bevételt hozni, mint egy jó alkalmazotti fizetés. Az önállósághoz nagy szakmai magabiztosság és iparági tapasztalat kell. Máshogy kell beszélni a kivitelezővel, a megrendelővel, tudni kell kezelni a konfliktusokat, világosan kell kommunikálni. Abba is bele kell törődni, hogy nem a legprofibb mérnöki munkák landolnak a külsősöknél, sok a favágó, monoton, könnyen számon kérhető feladat. Cserébe magam osztom be az időmet, megspórolom a felesleges utazásokat, és minden szerepemben sokkal elégedettebb vagyok magammal. Gyakorlatilag nem tudok ennél családbarátabb megoldást elképzelni, márpedig nekem még mindig ez áll az első helyen. ”

Mit hoz a jövő?

A mai gyerekek már nem fogják ismerni az egész életen át kitartó munkahely illúzióját. Sok alternatív megoldással találkoznak, olyan egyedi karrier- és életutakkal, amelyekben nehéz a közös vonásokat felfedezni. Azokból a szülői magatartásmintákból fognak építkezni, amit tőlünk, felnőttektől látnak.
Az oktatás rendszere, a tantervek egy régi világra próbálják felkészíteni a fiatalokat, pedig az önmenedzselésre, a vállalkozáshoz nélkülözhetetlen jogi és adózási ismeretekre egy asztalosnak éppúgy szüksége lehet, mint egy informatikusnak. A tárgyi tudás mellett óriási hangsúlyt kellene kapni a tanulási képesség, a kommunikációs készség fejlesztésének, az együttműködés folyamatos gyakorlásának. Ha az eddigi tendenciák folytatódnak, a siker záloga nem a jelen idejű tudás, hanem a változásokhoz való alkalmazkodás képessége lesz. Hiszen a harminc év múlva mindennaposnak számító szakmák jó része ma még nem is létezik.