alacsony látogatószámot okozhat egy weboldalon

5 bosszantó UX hiba, ami csökkentheti egy weboldal látogatottságát

Mi webdesignerek, marketingesek, kis és nagyvállalkozók egyaránt rengeteg időt, pénzt és energiát áldozunk arra, hogy minél többen látogassák a weboldalainkat, akár a saját vállalkozásról, akár egy ügyfél weboldaláról van szó. Szomorú, de néha a legnagyobb igyekezet ellenére sem jönnek a megfelelő eredmények. A szegényes látogatottsági adatoknak ugyan számos oka lehet – amiket nem lehet egyetlen cikken belül kivesézni – de mi most kigyűjtöttünk 5 olyan jellemző UX hibát, ami legyilkolhatja a forgalmat még igényes tartalom esetén is.

1. Túl lassú weboldal

Ma már természetes, hogy semmire nem kell várni. Az ebéd időre házhoz jön vagy mondjuk elkészül 3 perc alatt a mikróban. A webshopból megrendelt termékeket már másnapra az ajtónk elé hozza a futár és a kedvenc sorozatunk következő részéig sem kell már egy teljes hétig izgulni. Ez rendkívül kényelmes a felhasználók számára, de a szolgáltatóknak komoly frusztrációt okoz, hogy meg tudjanak felelni a magas elvárásoknak.

Mindez a weboldalak esetében sincs másképp. Annyira megszoktuk már a gyorsaságot, hogy egy 4-5 másodperces oldal letöltődés már örökkévalóságnak tűnik. Hogy egészen pontos legyek, a Google kutatásai szerint a weboldalakat mobilról böngészők több mint a fele (53%-a) elhagyja azt a weboldalt, amely 3 másodpercnél lassabban töltődik be. A hat másodperc pedig már szinte garancia arra, hogy a látogató bezárja az ablakot és valahol máshol keresi tovább a megoldást a problémájára.

Bár a fenti törvények alól vannak kivételek is (bizonyos oldalakon nagyobb lehet a felhasználók tűréshatára), de az biztos, hogy a sebességoptimalizálást soha nem lehet eléggé komolyan venni. Az oldal betöltődési sebessége mindig óriási hatással lesz a Google keresőben elért eredményekre, továbbá nagyban növelheti a felhasználói élményt is az oldal látogatói számára.

Látni szeretnéd, ténylegesen hogyan teljesít a weboldalad?

Ha felkészültél arra, hogy szembesülj a tényekkel, akkor futtass le egy GTMetrix elemzést vagy egy PageSpeed Testet az oldaladról. Az előbbi két link segítségével nem csak azt tudhatod meg, hogy milyen gyorsan töltődik be a weboldalad, hanem azt is, hogy mit tehetsz a még gyorsabb betöltődés érdekében. Más kérdés, hogy ezeknek az instrukcióknak a megértéséhez komoly technológiai rálátás szükséges.

2. Felugró ablakok és más zavaró tartalmak

Melyikünk ne járt volna már olyan oldalon, ahol lépten-nyomon felugró ablakok és váratlan helyről előtűnő üzenetek tengerén kellett átvágni magunkat ahhoz, hogy megláthassuk azt a tartalmat, amiért az oldalra kattintottunk!? Ilyenkor könnyedén felmerülhet a látogatóban, hogy valamilyen kétes eredetű, extrém esetben vírust terjesztő weboldalra jutott és jobban járna, ha mihamarabb bezárná a böngészőfület!

Nem minden figyelmeztető sáv vagy felugró ablak rossz

Mivel a cookie tájékoztató sáv ma már kötelező alapkellék minden weboldalon, már eleve kell egy felugró ablakkal számolnunk.
Tény, hogy számos marketinges esküszik a popupok által elért szuper konverziós rátára, lényegesen megnövelhetik a feliratkozások számát.

Hogyan használd jól a felugró ablakokat?

A siker olyan apróságokon múlik, hogy az oldalon tartózkodás idejében mikor és hányszor zavarjuk meg a felhasználót egy ilyen üzenettel. Ha hagyunk egy kis időt az oldal feltérképezésére, igényesen tálaljuk az egyébként témába vágó, releváns üzenetet, akkor nagy esélyünk van rá, hogy megnyomja azt a bizonyos gombot.

Vannak olyan jól működő és igényes megoldások is, amelyek nagyobb irányítást hagynak a felhasználó kezében.

  • Felugorhat a popup gombnyomásra is. Figyelemfelkeltő és hatásos, mégsem kéretlen.
  • Használhatsz exit popupot. Ebben az esetben az oldalt éppen elhagyni készülő látogatót „támadod meg” egy visszautasíthatatlan ajánlattal. Tehát a garantáltan vesztes helyzetet próbálod meg nyertesre fordítani. Ha már úgyis épp menni akar, mit veszíthetsz?
  • Alkalmazhatod a popupot úgy, hogy diszkréten az oldal egyik sarkában jelenik meg, nem zavarja közvetlenül a felhasználót a böngészésben, de mégis tájékoztatja a fontosnak vélt információról (pl. a webáruház jelenleg zárva).

    Bármelyik módszert is választod, mindig figyelj arra, hogy helyesen konfiguráltad fel a popupot. Biztos, hogy minden oldalon látszódnia kell a popupnak? Hányszor lássa egy felhasználó és mikor lássa legközelebb újra stb.?

3. Nem mobilbarát tartalom

Hihetetlen, hogy már mióta ismerjük a „mobile first” elvet, mégis számos weboldal a mai napig nem 100%-ig reszponzív. Azt ajánlom, hogy nézd meg egy találomra választott weboldal Analytics elemzéseit, és lefogadom, hogy a mobilról érkező látogatók aránya 50% felett lesz. Egy olyan világban, ahol már szinte bármit el lehet intézni a mobiltelefonunk segítségével, nem fog már senki számítógépet kapcsolni pusztán az internetezés miatt, ezért kiemelt hangsúlyt kell fektetni a mobil felhasználókra (ahogy azt a Google is teszi).

Hogyan szűrd ki a reszponzív hibákat?

  • minden létező eszközünkön és böngészőben teszteld a weboldal megjelenését
  • számítógépen méretezd át a böngészőablakot sokféleképpen és nézd meg, hogy úgy is hibátlan a megjelenés
  • használd a böngészők erre a célra külön kialakított eszközeit is (pl. Chrome -> jobb klikk -> elem vizsgálata -> CtrL+Shift+M
  • futtass le egy Cross Browser tesztet is, hogy ténylegesen biztos lehess a tökéletes és egységes megjelenésben

Sok esetben ezek nagyon apró elcsúszások, de egy túl nagy margó megjelenése akár a vásárlások számát is visszavetheti, akár azért, mert fizikailag nem találja meg a felhasználó a gombot, akár azért, mert elveszti a bizalmát.

4. Túl sok animáció

Egy ötletesen elhelyezett animáció kiválóan feldobja az egyébként egyszerűbb, funkcionálisabb dizájnt is és elegáns profizmust kölcsönözni az oldalnak… egészen addig, amíg a tervező nem esik át a ló túloldalára. Amikor az animációkat túlzásba viszik, olyankor a látogatók zavarodottak lesznek és jobbról balra kapkodják a fejüket. Egyszer egy kép ugrik be balról, aztán egy írás tűnik elő a homályból. Közeben pedig az alsó sáv pördül egyet a tengelye körül.

Az animáció olyan, mint egy fűszer. Csak mértékkel alkalmazva érheted el vele a kívánt hatást és varázsolhatsz a segítségével középszerűből kiváló weboldalt. Ha viszont túlzásba esel, akkor nemcsak használhatatlan és élvezhetetlen lesz az összhatás, de ha a felhasználó akadályozva érzi magát, vagy elveszti az irányítás illúzióját, akkor azonnal kattint a következő oldalra.

Hol alkalmazz animációkat?

  • Kulcsfontosságú tartalmaknál, a figyelem irányítására, mint pl. egy CTA (Call to action) gomb.
  • Más fontos tartalom kiemelésére (kiemelten fontos szöveg, figyelmeztető üzenet), vizuális hangsúlyozás.
  • Bármilyen interakciós eseménynél, azaz amikor a felhasználó valamit csinál az egérrel, és a képernyőn jelezni szeretnénk ezzel kapcsolatban valamit. Tipikusan ilyen eset a hover esemény, amikor az egérrel rajta állunk egy bizonyos elemen és emiatt az elem külseje megváltozik, esetleg megmozdul, ezzel is jelezve, hogy itt további tevékenységre van lehetőség.

Nem csak az a kérdés, hogy értelmesen, jelzés értékűen használod-e az animációt, hanem az ismétléseknek, a sebességnek, a váratlan hanghatásnak is lehet elijesztő szerepe. Az először még jópofának tűnő megoldás sokadszorra nézve (visszatérő felhasználók számára) már egészen idegesítő lehet és hosszú távon felbosszanthatja a látogatót.

5. Média automatikus lejátszása

Szerencsére már jellemzően kiment ez a megoldás a divatból, de én még emlékszem olyan weboldalra, amikor gyanútlanul az oldalra érkezve, egyszer csak a képernyőre besétált valaki öltönyben (pl. az ajándéktárgyakkal foglalkozó cég ügyvezetője) és elkezdte nekem mondani a magáét. Először (pár másodpercig) jópofának találtam, aztán rájöttem, hogy csak rabolják az időmet és emiatt az öltönyös fazon miatt nem látom az általam megtekinteni kívánt tartalmat. Arról ne is beszéljünk, hogy amikor a sok keresgélés közben már másodszorra akadtam a cég weboldalára, azonnal felismertem hova keveredtem és sietve csuktam be az (amúgy jól összerakott) oldalt.
A videó és a kivitelezés profi volt (a maga egyszerű bájával együtt), mégis az ellenkező irányba sült el a dolog.

Mi volt a hiba?

  • Rögtön a nyitólapon elsütötték ezt a poént minden felhasználónak minden látogatás alkalmával.
  • (Látszólag) nem volt döntési lehetőségem a videó lejátszásával kapcsolatban. Nem volt szembetűnő a kikapcsolást jelentő X gomb.
  • A weboldal nem vette figyelembe azt sem, hogy már visszatérő látogató vagyok.

Persze az ennél valamivel enyhébb formában elkövetett hibák előfordulnak a mai oldalakon is. Ilyen például ha egy automatikusan elinduló YouTube/Vimeo videó hangjával és képével szembesül az ember, amikor megérkezik egy weboldalra. Még szerencsétlenebb az a helyzet, ha pl. egy automatikusan elinduló YouTube videó először fizetett hirdetéssel kezdődik. Ilyenkor végképp felfoghatatlan a felhasználó számára, hogy miért kell most neki ezt a videót megnézie és meghallgatnia.
Médiatartalmat szeretnél megjeleníteni? Csináld ízlésesen!

  • Ne kötelezd a felhasználót a tartalom megtekintésére, lejátszására!
  • Ha tájékoztató videóról van szó, akkor az legyen tömör és informatív, ami tényleg segíti a megértést.
  • Add a felhasználó kezébe az irányítást! Legyen lehetősége visszajátszani, elnémítani, megállítani a videót, ha ő úgy kívánja.

Átgondoltság és a józan paraszti ész

Jó hír, hogy a fenti 4 hiba elkerüléséhez nincs szükség semmilyen különleges eszközre vagy tudományra (a honlap sebességének optimalizálása kivétel ez alól). A józan paraszti ész is elég. Amikor egy weboldalon dolgozol, minden elem esetében át kell gondolni, hogy az alkalmazása milyen irányba befolyásolja az oldal funkcióját. az egyik legalapvetőbb UX design kérdés mindig az, hogy segíti, vagy éppen akadályozza a felhasználót abban, hogy megtalálja, amit keres? Ennek a fényében lehet arról beszélni, hogy javítja vagy rontja az oldal minőségét egy megoldás.

Ha a weboldal tervezésekor nem is teszel mást, csak szem előtt tartod a fenti szempontokat, látogatóid biztosan hálásak lesznek érte!

Share this post