Általános jogi környezet
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Alapvető törvény, az összes olyan lényeges szabályt tartalmazza, ami a szerződő felek közötti jogviszonyt meghatározza. Így többek között az alábbi területeket szabályozza:
- a harmadik részben rendelkezik a személyiségi jogokról,
- kimondja a személyiségi jogok általános védelmét,
- a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a személyes adatok védelméhez való jog, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog,
- a személyiségi jogok megsértésének szankcióiról rendelkezik (sérelemdíj, kártérítési felelősség),
- tulajdonjog,
- szerződéskötést megelőző eljárás (pl. tájékoztatási kötelezettség)
- szerződéskötés (itt különös tekintettel az általános szerződési feltételekkel és az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó előírások)
- teljesítés, hibás teljesítés,
- szavatosság, jótállás stb.
Védjegyekkel kapcsolatos szabályok
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
(különösen a logók és egyéb megkülönböztető jelzések használata esetében)
- mikor részesülhet védjegyoltalomban egy megjelölés (így különösen: szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is; betű, szám; ábra, kép stb.)
- mikor nem részesülhet védjegyoltalomban egy megjelölés
- védjegyoltalomból eredő jogok és kötelezettségek (pl. védjegyoltalom korlátai)
- használati szerződésre vonatkozó szabályok (védjegylicencia-szerződés)
- védjegybitorlás
- Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára vonatkozó szabályok
Szerzői jog védelme
- a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
- szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül például:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás, - a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. – tehát a weboldal is szerzői jogi védelem alatt áll feltéve, hogy teljesülnek a fenti kritériumok
- Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek,
- személyhez fűződő és vagyoni jogok, a vagyoni jogokra vonatkozó felhasználási szabályok
- törvény meghatározza mi minősül felhasználásnak (különösen: többszörözés, terjesztés, átdolgozás stb.)
- védelmi idő
- szabad felhasználás szabályai (pl. Iskolai oktatás célját szolgáló felhasználás) és esetei
- felhasználási szerződésre vonatkozó részletes szabályok (az egyik legfontosabb, hogy a törvény eltérő rendelkezése hiányában írásba kell foglalni)
- az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések (pl. A számítógépi programalkotás (szoftver))
- a szerzői jogok megsértésének következményei (polgári jogi igények támasztása)
26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól
- A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alá tartozó mű, illetve teljesítmény (a továbbiakban együtt: mű) önkéntes műnyilvántartásba vételét [Szjt. 94/B. § (2) bek.] a szerző, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultja (a továbbiakban együtt: szerző) kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától
- az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó legfontosabb szabályok
- az ászf-ek hozzáférhetőségéről,
- milyen tartalmú tájékoztatási kötelezettség terheli a szolgáltatót,
- tartalmaz adatvédelemre vonatkozó lényeges szabályokat is (pl. milyen esetekben kezelhető hozzájárulás nélkül természetes személyazonosító adatok)
- az elektronikus hirdetésre vonatkozó különös szabályokat (így például elektronikus hirdetésnek minősül a reklám küldése természetes személyek javára)
- a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek meghatározása
- adatkezelés jogszerőségére vonatkozó szabályok (pl. érintetti hozzájárulás, szerződés teljesítéséhez szükséges adatkezelések, jogos érdekek érvényesítése stb)
- a hozzájárulás feltételei,
- az érintett jogai (tájékoztatás, kommunikáció, érintetti jogok gyakorlása)
- a tájékoztatás keretében az érintett részére bocsátandó információk (ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik) – (az adatkezelési tájékoztató lényeges tartalmi elemei)
- adatkezelőkre és az adatfeldolgozókra vonatkozó szabályok
- adatkezelési tevékenységek nyilvántartása
- adatbiztonság – eljárás adatvédelmi incidens esetén
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
- meghatározza a GDPR és e törvény egymáshoz való viszonyát (pl. mikor kell a GDPR alkalmazni az e törvényben foglalt kiegészítésekkel)
- a személyes adatok kezelésének alapelvei, jogalapja, általános feltételei, tisztázza az érintett jogait,
- rendelkezik az adatkezelő és adatfeldolgozó kötelezettségeiről
- hatósági eljárás részletes szabályait határozza meg
2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
- 155.§ (4) bekezdés – süti kezelés
– Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni.
Reklámtevékenység szabályozása
2008. évi XLVIII. Törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
- meghatározza, hogy reklám természetes személynek milyen feltételek mellett közölhető (pl. hírlevél küldése)
Tisztességtelen piaci magatartás
1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
- a törvény rendelkezik a tisztességtelen verseny tilalmáról,
- az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmáról (pl. megtévesztés, összehasonlító reklám)
- Gazdasági Versenyhivatalra vonatkozó szabályok
Fogyaztókra vonatkozó rendelkezések
- ez a törvény a vállalkozásoknak azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti
- értelmező rendelkezések körében olyan fogalmakat határoz meg, mint az, hogy ki minősül fogyasztónak, online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződés, fogyasztói jogvita, mi minősül online felületnek,
- árak feltüntetésére és a csomagolásra vonatkozó szabályok meghatározása,
- fogyasztói jogok érvényesítése, panaszkezelés menete, ügyfélszolgálat
- a békéltető testületekre vonatkozó részletes szabályok (feladata: a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése)
- a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárására vonatkozó szabályok (pl. a hatóság ellenőrzi, hogy a vállalkozás eleget tett-e a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, a békéltető testületekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének)
- a fogyasztói szerződésre kell alkalmazni (a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződésre, amikor a fogyasztó kifizeti vagy vállalja, hogy kifizeti az áru ellenértékét)
- a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletes szabályok
- a szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények előírása,
- az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat
- ez a jogszabály azért különösen fontos, mert a benne foglaltakról tájékoztatni kell a fogyasztót!
- a fogyasztót megillető kellékszavatossági,
- termékszavatossági igények és
- jogszabály alapján fennálló jótállási igény érvényesítésének eljárási rendjéről
- az értelmező rendelkezések körében többek között meghatározza a funkcionalitás, az integrálás, az interoperabilitás, kompatibilitás fogalmait
- meghatározza a teljesítés szerződésszerűségének általános követelményeit,
- az áruk adásvételére majd pedig a digitális tartalom szolgáltatására és a digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések különös szabályairól rendelkezik a rendelet (szerződésszerű teljesítés egyedi követelményei, hibás teljesítés, kellékszavatossági igények, egyéb kötelezettségek)
2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
- a törvény rendelkezik a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályokról –
- az áruhoz kapcsolódó,
- a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően,
- annak során és
- az azt követő gyakorlatra terjed ki,
- a törvény megmondja, hogy mit kell tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tekinteni, ekkor milyen fogyasztói magatartást kell alapul venni,
- megtévesztő kereskedelmi gyakorlat fogalma
- agresszív kereskedelmi gyakorlat fogalmának meghatározása,
- felelősségi kérdések és eljáró hatóságok
- a törvény külön mellékletben sorolja fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok eseteit
- ez a rendelet csak akkor vonatkozik a honlap tulajdonosra, ha kifejezetten tartós fogyasztási cikket értékesít a honlapon keresztül!
- fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre a rendelet szabályai szerinti jótállási kötelezettség terjed ki,
- a rendelet meghatározza a jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos eljárási rendet
- a fogyasztónak megvételre kínált termék eladási árának, egységárának, valamint a szolgáltatás díjának feltüntetésére vonatkozó szabályok (különös tekintettel az árcsökkentés bejelentésére vonatkozó szabályok)
Bejelentési kötelezettség
2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
- aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni (ez vonatkozik a csomagküldő kereskedelemre is)
- 185. Versenytárs utánzása
- 192/A. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
- 192/B. Iparjogvédelmi jogok megsértése
2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről
- 219.§ Személyes adattal visszaélés
- XXXVII. FEJEZET A szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények, különösen, 384.§ Bitorlás, 385.§ Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, 388.§ Iparjogvédelmi jogok megsértése
- 417.§ Fogyasztók megtévesztése
- 419.§ Versenytárs utánzása
Szerző: Dr. Leszkovenné Dr. Nagy Andrea
Egyszerre érdekel a design, a marketing, a jog, a honlap- és webshopkészítés, ezért igyekszek komplex megoldásokat nyújtani az ügyfeleimnek.
Szakvizsgázott jogászként már a honlap-, webshopkészítésnél odafigyelek a jog adta keretekre, neked pedig segítek megismerni és megérteni az alkalmazandó szabályokat, hogy azoknak megfelelően, szabályosan tudd működtetni a honlapodat, webshopodat.
Olyan vállalkozókkal dolgozok együtt, akik értékelik a komplex szolgáltatásokat, mert haladni akarnak a saját szakmájukban, ezért nincs idejük próbálgatni millió lehetőséget. Nekik való az integrált megoldásokat kínáló honlap- és webshopkészítés.
Webjogi szolgáltatás webdesignereknek
Ha nem vagy biztos a dolgodban, nézd meg a kifejezetten webdesignereknek szóló egyedi jogi konzultációs csomagomat is.
