Aerobic edzőből webdesigner – összesen 3 hónap alatt

Szerző: | hallgatói portré

Számos csodás, sikerekben bővelkedő webdesigner hallgatóval büszkélkedhet a WEBARTERY csapata, Vanda története azonban mégis különleges. Ő az egyik rekorderünk, mert már a tanfolyam 3. hónapjában sikerült elhelyezkednie egy kreatív ügynökségnél Junior Designerként. A karrierje azóta is töretlenül halad előre és most már szabadúszóként találhatják őt meg a megbízók.

Avar Vandával most, évekkel a tanfolyam befejezése után készítettünk interjút, amiből kiderül, hogyan keveredett erre a pályára és hogyan változtatta meg az életét a tanfolyam.

– Mivel foglalkoztál korábban?

Aerobik szakedző diplomám van és akkoriban FitKid edzőként tevékenykedtem, tehát gyerekekkel foglalkoztam. A munkám része volt, hogy rengeteg egyéni és csapat koreográfiát kellett készíteni a versenyekre, amit nagyon szerettem. Aztán várandós lettem a második gyermekemmel és be kellett látnom, hogy ennek az én életemben már nem lehet nagy jövője. Sajnos sem az edzések időpontjai, sem a hétvégi versenyek, sem a fizetés nem volt elég családbarát. Természetesen nagy pocakkal sem nem ugrabugrálhat az ember.

– Igen, nagyon sok anyának jelent egyfajta fordulópontot az életében a gyerekvállalás szakmai szempontból is. Neked is váltanod kellett. Merre indultál tovább?

Akkor még úgy gondoltam, hogy hosszútávon a leglogikusabb, ha tesitanár leszek. Be is adtam a jelentkezésemet az egyetlen olyan főiskolára, ahová a meglévő diplomámat elfogadták előfeltételnek, plusz még le is nyelvvizsgáztam, mert az is követelmény volt.

Izgatottan vártam a sulikezdést, mert nagyon határozott jövőképem volt. Sajnos nem jól alakultak a dolgok. Kaptam egy levelet, miszerint egy korábbi kormányrendelet miatt az intézmény mégsem tudja elfogadni a meglévő diplomámat – vagyis felvételiznem kell, ha erre a főiskolára akarok járni. Minden álmom egy pillanat alatt szertefoszlott. Biztosan sokan ismeritek azt az érzést, amikor a szépen elképzelt, roppant kerek jövőképetek egyszer csak semmivé foszlik. Teljesen abszurdnak tartottam, hogy mindezek után, nyelvvizsgával és diplomával a kezemben fel kelljen készülnöm egy felvételire. Így jött az újratervezés.

Teljesen kétségbe voltam esve legalább egy hónapig. Végig arra gondoltam, hogy a testnevelés és az aerobic az, amihez értek. Azt tanultam, abban dolgoztam és most ennyi tapasztalattal, diplomával, menjek el körmösnek? Végignéztem a létező szakmák listáját és arra jutottam, hogy olyan munkára van szükségem, ami az eddigi „motorikus kreativitást” pótolja.

Mivel jó pár évvel ezelőtt fotósként is voltak szárnypróbálgatásaim és a Photoshoppal nagyon jó viszonyt sikerült kialakítanom (rendszeresen retusáltam egy fotósnak), így már biztos voltam benne, hogy csak valamilyen vizuális és kreatív vonalon kellene elindulni. Először a grafikus sulikat néztem, de Szolnokon (ahol élek) egyáltalán nem indítottak képzéseket. Az, hogy várandósan, illetve majd újszülött mellett rendszeresen eljárjak Budapestre egy tanfolyam miatt, nem volt opció. Arra is rájöttem időközben, hogy ennél komplexebb, „hasznosabb” és jobban fizető szakmára lenne szükségem.

– Hogy jutottál el a WEBARTERY-hez és mi alapján döntötted el, hogy melyik webdesign tanfolyamot fogod választani?

Amikor rátaláltam az online webdesigner képzésekre, komolyan mondom, olyan érzés volt, mint mikor a sötétben egyszer csak rád vetül a fény, és felcsendül valami szférikus zene, hogy tádáám, ez az, megtaláltam. Hát persze, hogy ez a legjobb ötlet, hiszen már minden elérhető online is, vagy ami még nem, az majd az kell, hogy legyen. Weboldal mindenkinek kell.

Ez után következett a nagy feladat, kiválasztani a megfelelő tanfolyamot. Nálam elsősorban az volt a fő szempont, hogy otthonról is képes legyek elvégezni, ne kelljen bejárni és kellően rugalmas legyen. Továbbá természetesen az ár is fontos volt, de rájöttem, hogy nincsenek nagyságrendi különbségek a tanfolyamok árai között, így aztán az első benyomásra, a tanfolyamot kínáló weboldalra (tartalmilag és külsőre) és a megérzéseimre hagyatkoztam. Ezek pedig mind ugyanazt súgták, hogy a KWT lesz nekem való.

– Milyen volt a benyomásod a tanfolyamról, hogy ment a tanulás?

Már az első leckéknél éreztem, hogy ez lesz az én világom. Imádtam a színekről, a tipográfiáról, harmonikus elrendezésekről tanulni. Rögtön olyan érzésem támadt, mint amikor bemész egy új lakásba és már az előszobában érzed, hogy it otthon leszel. Még csak az elején jártunk, amikor névjegykártyát, szórólapot és könyvborítót kellett tervezni, amikre Katától nagyon jó visszajelzéseket kaptam.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy korábban is terveztem már ezt-azt, aminek jó volt a fogadtatása, de azért ha egy igazán hozzáértő dicséri meg az embert, akkor már kénytelen kicsit el is hinni. Kata ezzel, hogy azt kommunikálta felém, hogy ő úgy látja, hogy nekem ehhez tényleg van érzékem, hihetetlenül motivált arra, hogy komolyan vegyem magamat. Amúgy nehezen hiszem el, hogy elég jó vagyok, de szerintem sokan küzdünk még imposztor szindrómával ebben a szakmában.

– Hogyan jöttek az első megbízások, hogy találtál munkát ilyen hamar ebben a szakmában?

Még csak a tanfolyam elején tartottunk, amikor úgy adódott, hogy találtam egy kis marketingügynökséget Szolnokon, ahol éppen munkatársat kerestek. Arra gondoltam, mit veszíthetek? Elküldtem az ügynökségnek az addig összegyűjtött referenciáimat (aminek a legnagyobb részét a tanfolyamnak köszönhettem) és felvettek.

Nagyon sok vizuális, kreatív anyagot kellett készítenem, egyedül a weboldalkészítésbe nem tudtam ott beletanulni, de ott is rengeteg pozitív visszajelzést kaptam a munkáimra és lassan kénytelen voltam elhinni, hogy van bennem tehetség a digitális alkotáshoz.

Viszont az is igaz, hogy a HTML és a CSS leckéknél rendesen ledobta az agyam az ékszíjat. Be kellett látnom, hogy én nem leszek programozó. De ebben a szakmában úgy gondolom, hogy senki nem érthet egyszerre mindenhez. Szerencsére már a tanfolyamon is azt tanultuk, hogy amihez te nem értesz, ahhoz a legjobb ha találsz egy olyan társat, aki igen. Nekem is van néhány olyan „munkatársam”, akiknek kiszervezhetek olyan feladatokat, amik meghaladják a tudásomat.

Tehát még be sem fejeztem a tanfolyamot, de máris pénzt kerestem. Hihetetlenül boldog voltam. Gyakorlatilag 2 hónap alatt visszajött a tanfolyamba befektetett összeg.

– Fantasztikusan hangzik, mi történt ez után?

A szülési szabadság letelte után végül nem tértem vissza az ügynökséghez. Úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam, mint szabadúszó tervező grafikus és webdesigner.

Az első saját projektem egy használt gyerekruha webáruház új arculatának kialakítása volt. Annyira nem voltam tisztában azzal, hogy mit lehet ezért elkérni, hogy valami hihetetlenül potom áron készítettem el az új arculatot. Később kiderült, hogy az arculatváltásnak köszönhetően a tulaj egy egészen magas áron adott túl a webáruházon, így természetesen később nagy szeretettel ajánlott az ismerőseinek…

Ennek már lassan három éve. Ezalatt az idő alatt nagyon szépen épülgetett a „hírnevem” a városban. Bárki is talált meg, ajánlás útján jutott el hozzám és akivel egyszer már dolgoztam együtt, az rendszerint máskor is felhívott (és hív a mai napig) ha munka van. Állandó ügyfeleim is vannak és ez a fajta bizalom a legnagyobb elismerés számomra.

– Hogyan foglalnád össze, miben változott meg az életed?

A legnagyobb változást az jelentette, hogy úgy érzem, van egy olyan hivatásom, ami akár életem végéig is elégedettséggel fog eltölteni. Nem egyszerűen egy munka, amit napról-napra rutinszerűen végzel, hanem ez a hivatás a személyiséged részévé válik és segít a kiteljesedésben. Annyira sokféle és változatos, hogy nem lehet megunni.

Én szeretem a projekt alapú fizetést is. Szeretem, hogy nem egy összegben kapom meg a teljes pénzt, hanem a hónap folyamán mindig csorog be valami. Lehet, hogy másnak ez frusztráló, de nekem biztonságot ad. A fix munkák mellett is rendszeresen beesik ez-az, és egyszerűen mindig tudom, hogy van pénz a számlámon, vagy a zsebemben.

Azt is imádom ebben a szakmában, hogy mivel egyszerre több projekt fut, megtehetem, hogy azzal dolgozom, amihez épp ihletem van. Nyugodtan félbehagyhatok valamit és folytathatok mást, amit félbehagytam a múltkor, mert épp kifújt a kreativitásom. Mivel kissé szétszórt személyiség vagyok, ez így különösen szerencsés dolog a számomra, hogy így tudok röpdösni projektőr-projektre kedvem szerint (természetesen mindig betartva a határidőket).

– Összességében elégedettnek érzed magad? Úgy érzed sikerül megvalósítani az álmod és elérned a céljaidat?

Abszolút igen. Sőt, áldom a sorsot, hogy nem lettem tesitanár! Hihetetlen dolog, hogy ebben a válsághelyzetben is van munkám, van mit csinálni, van mivel pénzt keresni. A magam ura vagyok, bárhová költözhetnék, ugyanúgy csinálhatnám tovább. Teljes lelki kielégülést érzek (lehet furcsán hangzik, pedig tényleg igaz) amikor elkészülök egy-egy kreatív munkával, weboldallal. Úgy érzem, hogy az egész személyiségem tökéletesen passzol ehhez a szakmához. „Megtaláltuk egymást.”

Ezek mind bizonyítják a számomra, hogy a lehető legjobb úton vagyok. Még nagyon sokat kell még tanulnom, sőt, folyamatosan kell tanulnom, hogy tényleg jó legyek, de nagyon motivált vagyok. Úgy gondolom, ez egy örök szerelem lesz.

– Milyen volt az oktatás hangulata? Milyen kapcsolat alakult ki Katával?

Katával a mai napig tartom a kapcsolatot, sokszor fordulok hozzá, ha tanácsra, véleményre van szükségem. Jólesik, hogy amikor csak akarok visszatérhetek, akár az „iskolapadba” is beülhetek megint, ha frissíteni akarom a régi tudásom, hiszen mindannyian örök hozzáférést kaptunk a tanfolyamhoz.

– Mit üzennél azoknak, akik még csak most gondolkoznak azon, belevágjanak-e?

Azt, hogy mielőtt belevágnak, mindenképpen tartsanak azért egy önvizsgálatot, hogy valóban nekik való-e ez a szakma. Ismerek olyan grafikust, aki lelkesen megcsinálta a tanfolyamot, mert alapvetően egy nagyon kreatív személyiség, viszont annyira nem bírta elviselni a kritikát a megrendelőktől, hogy inkább nem is dolgozik ebben a szakmában, pedig lett volna hozzá bőven tehetsége.

Ennek a szakmának is megvannak a maga nehézségei. El kell tudni viselni, ha a megrendelőnek más az ízlése. Sajnos még azt is, ha nincs neki, de nagyon tudja mit akar.

Azt is fel kell tudni dolgozni, ha harmadjára dobják vissza a munkádat javításra.Tudni kell, hogy amíg nincsenek fix megrendeléseid, addig nincs fix bevételed sem.

Az is lehet, hogy az ügyfélkör lassan épül fel, és az is hogy a home office néha kiborító lesz és az ügyfelekkel sem mindig könnyű. Készülj fel arra, hogy vannak napok (vagy projektek), amikor a kreativitásod totál cserben hagy és végtelenül tehetségtelennek érzed majd magad (el fog múlni ).

Viszont ha ezeket valaki jól kezeli, akkor az kiélvezheti ennek a szakmának a számos előnyét. Az önállóságot, a kreatív munka örömét, a szabadságot, az állandó fejlődési lehetőséget és persze a jó fizetést. Alapvetően, aki alkotó szellem, aki szereti, ha a munkájának van konkrét, maradandó gyümölcse, aki szeret több, eltérő formában és stílusban alkotni az – hozzám hasonlóan – biztosan imádni fogja.

Munkáim

A Magyar Fitness Szövetségnek 2 éve én vagyok az állandó kreatív munkatársa. A verseny- és egyéb esemény plakátokon kívül okleveleket, Facebook kreatívokat is „gyártok” nekik . A legnagyobb közös munkánk a 2019-es Európa kupa volt. Ehhez készítettem egy landing page-et, szponzorációs ajánlót, plakátot, a szponozorok számára kreatív posztokat, illetve gyakorlatilag mindent, ami a verseny kapcsán felmerülő grafikai munka volt.

A RedFish Horgászbolt megbízásából 1 éven keresztül szerkesztettem havonta kétoldalas hirdetést a Sikeres Magyar Sporthorgász magazinban. A Redfish-nek nemrég készítettem el az idei katalógusukat is, illetve második éve bíznak meg a horgászversenyek plakátjainak szerkesztésével is.

Weboldal referenciám közül kiemelném a látvány-csapatsportok támogatásával foglalkozó honlapot, a Zanix-ot

További referenciákat és grafikai munkáimat megnézhetitek a Crevisual.hu oldalon.

Legkedvesebb grafikai munkáimból mutatom azokat, melyek a magam kedvére készültek, és nem találjátok meg a honlapomon.