Egy termékeny alkotónak nem okoz gondot, hogy ugyanazt a mondanivalót többféle stílusban is képes legyen megfogalmazni. Az ötletek száma a gyakorlattal párhuzamosan nő. A megrendelők is szeretnek több lehetőség közül választani, és a variációk bemutatása sok esetben értékes párbeszédeket indít el, hogy végül sikerüljön a közös irányt megtalálni.
Zsófi szép feladatmegoldása jól példázza, hogy az illusztrációk stílusa és a színpaletta mennyire erősen befolyásolja a hatásokat. A grafikus rajz egészen más érzelmeket mozgat meg, mint egy tűéles sajtós fotó. Egy pasztell vízfestékes háttér és egy izgalmas nézőpontú fekete-fehér kép egészen más üzenetet hordoz. Az egyik kedvencük éppen ez a szürkeárnyalaos könyvborító. Nemcsak a képválasztást szeretjük, ami kihasználja a portré erejét, hanem azt a döntést is, hogy leszűkítette Zsófi a palettát. Lehámozta a képről a realisztikus jelleget, és ezzel a történetet helyezte a középpontba. A rendkívül érdekes perspektívát is sikerült felerősítenie azzal, hogy koncentrikus körökkel vette körbe. Olyan mintha egy lencsén keresztül figyelnénk az eseményeket. Ráadásul gyönyörűen igazította a címet és a hátoldalt az illusztrációhoz, amiben még számtalan további lehetőség rejlik.
A fejjel lefelé zuhanó pár esetében felvillan a veszély érzete is, azonban a különleges nézőpont miatt felkapjuk a fejünket. A szokatlan látvány miatt azonnal kíváncsiak leszünk a tartalomra is és egyből asszociálunk a rendhagyó és újszerű megközelítésre. Kíváncsivá teszi a nézőt ez a kreatív szemlélet, vajon mi lesz, ha nem nyílik ki az ejtőernyő? A sötétkék szín segít abban, hogy szakszerűnek lássuk a könyvet, miközben a képanyag azt sugallja, hogy szórakoztató és szellemes olvasmányt tartunk a kezünkben. Remek arányok jellemzik az alkotást, a zuhanó pár alatti extra nagy tér érzékelteti a mélységet és az ürességet. Nagyon szép a címsor felirat, szeretjük a fonttípusokat, a finom elrendezés, és a vékony léniákkal való tagolást.
Mesekönyv szépségű a levegőben szálló, halványpiros tandembiciklis grafika. A madártávlat, az enyhe grunge hatás, és a kézírásos font egyedivé teszi a könyvborítót. Gyönyörű terek alakultak ki a kompozíción, a cím szinte előbukkan a felhők közül.
A vintage hangulatú bicikliző páros lehet, hogy egy kicsit félrevezető. A múlt század elejét idéző grafika és a hozzá illő kalligrafikus fontok csodaszépek, nekünk Jane Austen: Büszkeség és balítélet c. regénye jutott eszünkbe róla. A menyasszonyt a hátsó ülésen szállító vőlegény üzenete nem biztos, hogy a modernkori párkapcsolatok esetében helytálló lesz. Ezért bár nagyon szeretjük a rajzot, a szimbolikája és a stílusa tévútra viheti a tanácsadó szakkönyv mondanivalóját.
Utoljára a piros borítójú könyvet hagytuk, mert tanulságos, hogy a fotók témája és a borító elrendezése alapján miért nem pszichológiai témára asszociálunk. Nagyon érdekes a jelenség. Mindkét kép szép és tiszta, boldog párokat mutatnak, a fotók pedig jó minőségűek. De ha letakarjuk a címet, akkor lehet, hogy elsőre egy sportolási szakkönyv vagy különleges szabadidős tevékenységek irodalma jutna eszünkbe. Ez azért lehet, mert a fotókon a téma középen van, és inkább dokumentarista jellegűek. A hangsúly nem az emberekre terelődik, inkább az eszközöket és a környezetet észleljük. A képek pedig vastag fehér keretet kaptak és szabályosan középre rendezte őket Zsófi. Ezek a hatások együtt azt eredményezik, hogy kevésbé gondolunk pszichológiai tartalomra, miközben hibátlanok a vizuális elemek.